Épp hogy csak fedél albérletben, tizenhat fokban, magányosan éhezik. Évről évre rosszabb, s most itt tart. Másfél éve még befogadott, amikor pár nap kikapcsolódásra volt szükségem, s szabadkozott a szerény körülmények miatt. Később szép adventi koszorút készített nekem, még később megszállt nálam, mikor Pesten járt.
Csodálom, felnézek rá, hogy eddig kitartott, kenyérrel s valahogy kedvvel is! Biztatnám...
Bár csak képes lennék segíteni! Nem tudok utat mutatni egy olyan ösvényen, amin bizonytalan léptekkel én is csak most indulok.
Csak a szívem fáj nagyon. Féltem őt. Mától érte is imádkozom.
"Légy békés és boldog!
Szabadulj meg a félelmektől,
szabadulj meg a testi-lelki szenvedéstől,
szabadulj meg az ellenségeskedéstől.
Tudd magad ebben az életben mindig boldogan eltartani,
és megvalósítani a célodat.
Légy békés és boldog!"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése