Ez vagyok én, Marvin. Olvasható vagyok a Galaxis Útikalauz Stopposoknak című klasszikusban. Mivel sosem tudhatjuk, milyen helyzetbe hoz az élet, fontos, hogy mindig legyen nálunk a törölközőnk. :)))
Hát az még semmi! Kedden sokadszorra fél ötkor keltem, a fél egyes fekvés után. Kapkodás - már ha ezt a félkómás állapotra rá lehet mondani -, s ahogy ilyenkor szoktam, rutinból bezártam kulcsra a szobát, mert a cica egyébként ki tudja nyitni, s nem szeretem, ha távollétünkben bent koszol kutya, cica. Elrohanok, este fél tízkor haza. Délután én ugyan észrevettem, hogy reggel 6.45-kor volt egy csomó hívásom otthonról - akkor én épp Budaörsön jártam, s egész nap ki volt kapcsolva a telefonom -, de gondoltam, majd este megtudom, miért. Megtudtam. Az történt, hogy hajnalban nem vettem észre, hogy mindkét állatka már bent van a szobában, arra meg nem is gondoltam, hogy még egy alvó ember is, és mindhármukat bezártam! :DDD (Mindegy, Budaörsről úgyse tudtam volna mit tenni.) Állítólag reménytelen körtelefonok és egyórás várakozás után egyvalaki vette csak fel, közelben lakó barátunk, szerencsére lakáskulcs is van nála, tehát ő jött kimenteni mindenkit. Képzelem, milyen nagy örömmel ugrott ki az ágyából egy kétnapos vidéki forgatást követően..
Ez vagyok én, Marvin. Olvasható vagyok a Galaxis Útikalauz Stopposoknak című klasszikusban. Mivel sosem tudhatjuk, milyen helyzetbe hoz az élet, fontos, hogy mindig legyen nálunk a törölközőnk. :)))
Pl., ha folyton rossz villamosra szállunk.
VálaszTörlésHát az még semmi! Kedden sokadszorra fél ötkor keltem, a fél egyes fekvés után. Kapkodás - már ha ezt a félkómás állapotra rá lehet mondani -, s ahogy ilyenkor szoktam, rutinból bezártam kulcsra a szobát, mert a cica egyébként ki tudja nyitni, s nem szeretem, ha távollétünkben bent koszol kutya, cica. Elrohanok, este fél tízkor haza.
VálaszTörlésDélután én ugyan észrevettem, hogy reggel 6.45-kor volt egy csomó hívásom otthonról - akkor én épp Budaörsön jártam, s egész nap ki volt kapcsolva a telefonom -, de gondoltam, majd este megtudom, miért.
Megtudtam. Az történt, hogy hajnalban nem vettem észre, hogy mindkét állatka már bent van a szobában, arra meg nem is gondoltam, hogy még egy alvó ember is, és mindhármukat bezártam! :DDD
(Mindegy, Budaörsről úgyse tudtam volna mit tenni.)
Állítólag reménytelen körtelefonok és egyórás várakozás után egyvalaki vette csak fel, közelben lakó barátunk, szerencsére lakáskulcs is van nála, tehát ő jött kimenteni mindenkit.
Képzelem, milyen nagy örömmel ugrott ki az ágyából egy kétnapos vidéki forgatást követően..