A rosszindulatú daganat arról mesél, hogy a szeretettel kapcsolatos harcainkat a szervezetünkbe vetítjük, ahelyett, hogy embertársainkkal, magunkkal vívnánk meg.
Ám meglehet, hogy van akinek azért kell megbetegednie, hogy példát mutasson, még akkor is, ha neki magának esze ágában se volna ilyesmi. Ráadásul talán rendben is van e területtel, vagy "rendebben", mint többnyire mi, többiek.
Ps: Kis segítséggel eszembe jutott, amit már tudtam, csak elfelejtettem. Hogy néha a betegség azért jelenik meg, hogy egy magasabb fejlődési szintre segítse azt, akiről azt gondoljuk, hogy micsoda igazságtalanság, ő aztán igazán nem érdemelte meg. Hiszen dehogynem! Ő is épp ezt érdemelte. Kiérdemelte a lehetőséget, hogy ezen a kapun is átmehessen. A többi megint rajta múlik.
Na, pont ezt mondom. Neki lenne oka a depresszióra.
VálaszTörlésMindenki másnak TILOS!
Azért azt nem Te döntöd el, hogy kinek van oka depresszióra.
VálaszTörlésSemmit nem tudsz se róla, se rólam, és másokról se, akik esetleg depressziósok.
Ugyanis minden depressziósnak oka van rá.
Gyanítom, hogy épp KisVirágnak nincs oka.
De erről nem (sem) nyitok vitát, mert nem tisztem másokról (sem).
Drága Marvin! Valójában nincs mit szépíteni ezen, tény és való, hogy valahol magam okoztam magamnak. És pontosan tudom, hogy mivel. Az ember sokszor és talán a nők könyebben feladják önmagukat, könyebben félreteszik saját dolgaikat, azt, amit ők szeretnének, és könyebben alárendelik magukat másoknak. Sokszor nem azért, mert ilyen alázatosak, vagy mert önmaguknak akarnak rosszat, csupán nagyon szeretnek. És úgy szeretnek, hogy közben nem is tudják, hogyan kell úgy szeretni, hogy az nem csak a másiknak legyen jó, hanem maguknak is. Én itt követtem el a hibát. Nem okolhatom a másik felet, hiszen most is szeretem, tisztelem. Én rontottam el azzal, hogy sokszor nem úgy tettem, ahogy szerettem volna, hogy már az elején elfelejtettem, nem csak ő létezik, hanem én is... aztán az évek rányomtak erre. Hiába próbáltam kikecmeregni belőle, hiába mondtam, én mostantól az leszek, aki vagyok, rájöttem, hogy nem tudok az lenni annélkül, hogy ne bántsam a másikat. Ő azt az énem fogadta el, ami előtte voltam, azt, aminek mutattam magam, amit csináltam. Hát, azt hiszem, én itt rontottam el. De már jó úton haladok. S lehet, hogy külön utakon járunk, de így megadjuk az esélyt a másiknak, és egymásnak is.
VálaszTörlésTalán másoknak csak annyiban lehetek példa, már ha lehet ilyet modnani, hogy más ne kövesse el ezt a hibát, s abban, hogy mindent túl lehet élni, bármenyire fáj, nehéz és sokszor kilátástalan! Sőt, túl kell élni, mert szép dolog élni! :)
Mint ahogy írtuk már, minden betegség lelki eredetű. Ez is, és a depresszió is. Tudom, én voltam az is. Kegyetlen és szemét dolog, és igen, bárkit megtalálhat... Én ismerem a sötét és mély oldalát, de azt is, hogyan tudok kimászni belőle. Hatalmas erő kellett ahhoz is, de minden elszántság kérédse, ami bennünk dől el, és azon, hogy merünk-e szembenézni önmagunkkal. Ez egy bátor és kemény feladat! De megéri!!! :)
Köszönöm :)
:) Köszönöm Virág, és csak így tovább!
VálaszTörlésTi, Marvin és Kis Virág, mindketten nagyszerűek vagytok. Örülök, hogy összesodort veletek a lágy szellő :)
VálaszTörlés