Nemzeti megbékélés a kínai termoszaim fölött

Egy újabb történet a boltból.

Holnap kóstoltatás lesz, ezért előszedtem a múlt héten IKEÁ-ban vásárolt, nem olcsó, és azóta egyszer már használt kínai termoszaimat. Múlt csütörtökön a tartály és a burkolat közé is került tea, féltem, hogy megposhadva használhatatlanná válnak. Ki kellett valahogy pucolnom őket, ám szétszedhetetlennek bizonyultak. Jobb híján átvittem és megkértem a finomkezű szomszédot, próbálkozzon velük, legfeljebb összetörnek, de adjunk nekik egy esélyt.
E szomszédnak 1969 óta van ott üzlete, és legalább harminc éve minden nap együtt ebédel az egyik kuncsaftjával, aki most is épp nála volt. A két öregfiú nekiveselkedett, békében dolgoztak egymás mellett, folyamatos konzultációba merülve, mi meg többi boltoslányok, az utcán jeges teát szürcsölve kacagtunk rajtuk. Észre se vették, úgy elfoglalta őket a munka. Mint két kis úttörő vagy cserkész, ha csapatfeladaton törik a fejüket.

Egyikük liberális, másikuk nemzeti konzervatív.

A termoszaim holnap sterilre pucolva várják az utcán a kóstolókat.