A Szomorú poszt és a Magány-lista nyomán maguk után ajtót becsapó, vagy csak hátat fordító olvasókról: soraimmal arra a pontjukra tapintottam, amely érzékeny, és nekik is fájna, ha nem fojtanák el.
Tele van a padlásom ígéretekkel. Évtizedek óta. Akik adták, elfeledték. Egy részüket már én is. Csak a hiányt nem feledem.
Tele van a padlás hirtelen felbuzdulásokkal, rajongásokkal, hirtelen megsajnálásokkal, rögvest programajánlatokkal, aztán visszaszürküléssel, megint láthatatlanná válással.
Egyszer egy nőbarátom (elkoptatott szó lévén "barátnőket" legfeljebb a fodrásznál szoktam látni, ott csacsognak) azt vette a fejébe, hogy megvált engem. Aztán nagyobb feladatot talált magának, az országot akarta megváltani. Ez se sikerült, pedig 20 évet töltött a Parlament liberális széksoraiban. De sőt...
Tele van a padlás azokkal, akik az életem egy-egy részletének olvasásától, hallgatásától is elborzadnak, hátralépnek,hárítási manőverekbe kezdenek, miközben megracionalizálják maguknak, hogy miért is teszik, lényeg, hogy engem okolhassanak... akik szerint nekem gondtalanul, vidáman kéne élnem azt, amit nekik olvasni, hallgatni is sok.
Tele van a padlás az önnön vállukat veregető jó emberekkel.
Ismerem az embereket. Sokra megyek az igazammal, ha épp csak bánni nem tudok velük. Hiszen magammal se...
No mindevvel már a pince is kezd tele lenni.
Mindenesetre nem vagyok közszolgálati, sem szórakoztató intézmény, sem National Geographic. Akiket csak a rájuk nézve veszélytelennek tűnő témáim érdekelnek, azok olykor csalódnak.
Tele van a padlás és a pince mások nagyra nőtt egójával. Nincs más út előre, mint az enyémmel hátrább lépni, hogy ne legyen akkora bajszom, ami összeakadhat másokéval.
Elindultam, és egyszer majd odaérek...
Valami nem kerek számomra. Hogy ismerheted az embereket, ha önmagaddal sem tudsz bánni, mert ezt írtad le. Mert én úgy gondolom, hogy önmagunk ismerete vezethet el mások megismeréséhez. Nem hiszem, hogy ismered az embereket.
VálaszTörlés(Zoli)
Kedves Névtelen Zoli!
VálaszTörlésPersze, hogy nem kerek valami, ha kerek volna, jobban is érezném magam.
Én nem keverem össze az önismeretet a változtatás képességével. Ez a kettő nem azonos.
A Te hited pedig a Te hited... az nem rólam szól, hanem Rólad.
Van, aki szerint ismerni ugyanaz, mint szeretni (igen, Feldmár)...
VálaszTörlés(Számomra idegen az, amit leírtál az olvasóidról, tudom, nem is nekem írtad. Minden sorát elhiszem és kicsit nekem is sajog tőle.)
Épp ma közölte velem életem közel felének egyik jelentős szereplője, hogy most kezd rájönni, milyen vagyok a valóságban. 12 év után. Futunk, rohanunk egymás mellett. Megállni és valójában ránézni egy másik emberre, nyitott szemekkel, netán valódi beszélgetést folytatni - manapság úgy érzem, ritka kincs.
Veled sosem érzem, hogy nem látsz vagy nem hallasz. Nekem ez kincs.
"Korlátaikat hagyd meg nekik" Ez pedig József Attila.
Na igen, az ismerni és szeretni az sok bölcs szerint ugyanaz. Voltaképpen szerintem is.
VálaszTörlésTehát az "önismeret" szóba valóban bele lehet kötni szemantikailag.
De ha az értelmét nézzük, miszerint is értelemmel felfogom önmagamat, akkor helyes.
Csak hát mint tudjuk, az ésszel való felfogás és a valóban értés sem azonos.
Ahogy az akupunktőröm mondja: azt érted, amit már csinálsz is. Tehát amit az ember valóban megért (tudatára ébred, ahogy de Mello mondja), az már az életében is megnyilvánul, a tetteiben is.
LOL, mik derülnek ki Bera... Még mindig jobb, hogy ez a titokzatos ismerős most 12 év után rájött milyen is vagy, mintha örök álomban élt volna. :)
VálaszTörlésNa ácsi, kezd valami összefüggésláncolat kirajzolódni előttem... de hátha tévedek, és addig is ugorgyunk :)
VálaszTörlésOff: Ha már ilyen szépen összejöttünk, felvilágosítana majd valamelyikőtök, hogy mik ezek a számomra új hangulatjelek mint pl.:
LOL
és
looool vagy valami ilyesmi,
és
:P
Én elakadtam még a lefelé és felfelé görbülő szájnál. :)