2010. június 30., szerda

(B)KST

A korosztályomnak és még régebbieknek ismerős lehet.

(Bloggerek) Kölcsönös Segítség Tanácsa, vagy valami ilyesmi.

Amit ma egy blogger elköltött nálam, abból holnap befizetem egy másik, ma szintén bent járt bloggernek is kettőnk evezős túráját.

Ja, majd elfelejtettem. Egyes számú blogger egy négyes számú blogger számára (is) csináltatott nálam ajándékcsomagot. Szóval teljes az összefonódás :)

10 megjegyzés:

  1. Az tényleg nagyon jó, ha nem csak a gép köt össze bennünket. :)
    Ha közelebb lennél, én is beugranék hozzád. :)

    VálaszTörlés
  2. Hát egyszer csak hazajössz, legalább látogatóba, nem?

    VálaszTörlés
  3. Vagy búcsúlátogatás, búcsúajándék.

    VálaszTörlés
  4. Marvin: ha hazamegyek, akkor is messze esünk egymástól, de majd meglátjuk, hogy alakul. :))

    Kósza: igazán sajnálom, hogy ennyire magad alatt vagy, drukkolok Neked, hogy kicsit könnyebb legyen.

    VálaszTörlés
  5. MissMigrans, jellemző rám ez a Budapest-centrikusság. Nem is gontoltam más lehetőségre... :)

    Kósza lehet, hogy már nem is fog itt olvasni.

    VálaszTörlés
  6. Pedig amúgy nem szeretem ezt a várost...

    VálaszTörlés
  7. Én igen, de már nem tudnék ott élni. Megszoktam a vidéket, a tágas tereket, a zöldet, a friss levegőt.

    VálaszTörlés
  8. Megértelek, és irigyellek.
    Skócia volt nekem ilyen.

    Meg egy év valamikor a kilencvenes években, amikor elegem lett mindenből, és kiköltöztem egy kis baranyai faluban. Ha tehetném, még most is ott élnék.

    VálaszTörlés
  9. Kár, hogy Skócia nem jött neked össze. Olvastam a naplódat és csodálkoztam. Én 5 évig éltem ott, most Észak-Írországban 3 éve, és az a tapasztalatom, hogy a munkaórák fizetését nagyon szigorúan veszik, azzal a fajta "rabszolgatartással", amiről beszámolsz, én egyáltalán nem találkoztam. Persze, lehet, hogy csak az én szervezetem ennyire lojális a dolgozóihoz, lehet hogy a szálloda-szektorban másképp van.

    VálaszTörlés