Mese gyógyuláshoz - Borónak és KisVirágnak... is

"Fájdalmatok feltörése héjatoknak, amely bezárja a megértéseteket.
Amint a gyümölcs magvának is fel kell töretnie, hogy a szíve szabadon állhasson a napon, úgy kell néktek is megismernetek a fájdalmat.
Ha szíveteket az élet mindennapos csodáin szüntelen bámulatban tarthatnátok, a fájdalmatokat sem találnátok kevésbé csodálatosnak, mint az örömötöket...

Sok bánatot magatok választottatok.
Ez az a keserű orvosság, amellyel a bennetek lakó orvos meggyógyítja beteg éneteket.
Bízzatok tehát az orvosban és igyátok gyógyszerét csendben és békességben:
mert kezét, bár nehéz és kemény, a Láthatatlan gyöngéd keze vezeti;
s a pohár, amelyet hoz, bár égeti az ajkatokat, olyan agyagból formáltatott, amelyet a Fazekas saját szent könnyeivel nedvesített meg."

(Gibran)