Antiszemitizmus és üzlet

Boltunk számára megrendeltem az internetszolgáltatást a UPC-nél. A megbeszélt napon megjelent egy fiatalember, aki csak úgy az utcáról nyeglén, számonkérően kérdezte, mit gondolunk - én és a bent álló villanyszerelő -, hogy kéne neki itt bevezetni a kábelt? Mert a homlokzatot burkoló csiszolt mészkőlapokat nyilván nem vésheti meg, nem örülne neki "a ház". Vállvonogatva néztünk össze, én a villanyos, hogy nekünk ehhez mi közünk, ahogy akarja. Az ügyfélszolgálaton csak azt ellenőrizték, hogy ebben a házban van szolgáltatásuk, technikai paraméterekről nem kérdeztek.
No de akkor próbáljuk meg a lépcsőház felől! Igen, csakhogy az meg valódi márvánnyal van burkolva, nyilván azt se lehet megfúrni, kivésni... Emberünk már türelmetlen volt, hogy ennyi ideje neki nincs, nekem pedig szükségem van netre, tehát hirtelen kitaláltam, hogy talán a pince felől. A gondnok azonban csak egy részét tudta kinyitni, a boltunk alá eső légópincét épp nem, azt egy parkettás bérli. Nosza ki az utcára, ahol az iparos száma táblán látható, telefon, és szorongás, hogy ugye nem épp Csepelen dolgozik, de szerencsére csak a közelben. Hazaszaladt, kinyitott, és végigvárta a másfél órás műveletet a "kiskabos" kinézetű parkettásunk. Ja, mert hogy kábelesünknél nem volt elég hosszabbító sem, így azt előbb még a szomszédos üzletekből fel kellett hajtanom. Felmerült még az a kérdés is, hogy honnan lehet tudni, hol kezdődik a mi boltunk, nehogy már valamelyik másik üzletbe fúrjon bele. Szóval elbabráltunk egy darabig. Amikor a hosszabbító ellátta a szolgálatát, visszavittem gazdájának, így ez idő alatt magára hagytam a kábelest és a "kiskabost". Arra értem vissza, hogy a UPC-s "szakember" dühödten szidalmazza a szomszédokat, sunyi, irigy disznóknak nevezi a zsidó "népséget", így reagálva le parkettásunk történetét, miszerint is a lakók egy része nem akar hozzájárulni a lakása bővítéséhez. A kábeles kirohanására emberünk behúzta a nyakát, én pedig avval próbáltam menteni a helyzetet, hogy ilyesmi mindenhol előfordul, nálunk Angyalföldön is. Válasz: akkor ott is zsidók laknak!
A lenti aknamunka végeztével egy percre kettesben maradtam a fiatalemberrel, nem bírtam ki szó nélkül, megjegyeztem, hogy nem jó ötlet épp az Újlipótvárosban zsidózni, bár szerintem sehol nem jó ötlet, és nem méltó egy multinacionális cég képviselőjéhez. Úgy felhúztam magam, hogy azt is hozzátettem, be fogom panaszolni a munkahelyén, mert ezt én nem tűröm, még akkor sem, ha most az ő idejük jött el.
Erre ő húzta be fülét-farkát, visszaérve az üzletbe a saját telefonjáról elintézte a modem regisztrálását, noha korábban azt is csak úgy hozzám vágta, hogy ugye tudom, hogy regisztrálnom majd nekem kell, ő nem köteles engem betanítani, majd kérjek meg valakit, hogy csinálja meg, ha én nem értek hozzá.
Most már azonban be akart hízelegni.
Nekem meg annyira elegem volt az egész hercehurcából, hogy végül persze nem tettem panaszt. Eladtam a lelkem egy regisztrálásért.

Otthon meg hallgathattam a zsidó páromat, hogy ha így viselkedem, ne csodálkozzak, ha egyszer majd betörik a kirakatomat, felgyújtják az üzletemet...