2010. október 7., csütörtök

Kinek fáj a Geréb Ágnes?


Pontosabban: kinek állhat ily nagyon az útjában, kitartóan, évek óta,mint egy krónikus betegség?
Mert hogy a történet nem róla, arról, hogy jó vagy rossz ember-e, kellemes-e a modora, vagy kellemetlen, szokott-e sorbaállás közben tolakodni vagy előreengedi a rászorulókat, ért-e a nőgyógyászathoz vagy sem, szóval nem Geréb Ágnesről szól.
Magam részéről furcsállom a kismamákat, akik egy felfüggesztett orvoshoz járnak szülni. Persze furcsállom azt is, hogy egy - akár méltatlanul, koncepciós ügy keretében is, de - felfüggesztett orvos szülést vezet le. Ne hivatkozhasson már egy alkoholista sebész arra, hogy felfüggesztése ellenére mégis műthet, hiszen a Geréb is praktizál.
És persze furcsállom kicsit a hazugságot is, hogy a kismama nem is szülni volt ott, csak tanácsot kérni, a kilencedik hónap utolsó pillanatában... Na jó, némi jóindulattal szemlélve akár meg is érthetem.

Mindenesetre ez az ügy azonban sajnos nem is a szelíd születésről szól. Hogy stílusosak legyünk, a sok bába között ez a gyermek is elveszni látszik.
A kismamák - a sorozatos törvénysér(te)tés helyett - az elmúlt két évtized alatt kiharcolhatták volna maguknak, hogy ne kényszerítsék őket betegként kórházban szülni. Ha elég erős a nyomás, bizonyára akadt volna néhány más orvos is, aki bevállalja ezt a módszert is, akár elkötelezettségből, akár a piaci igények kiszolgálására. Az orvostársadalom lassan integrálhatta volna az otthonszülést is. Volna... Gondolom, kevésbé frusztrált és korrupt országokban sikerült is.

A népbutítás és meghurcolás szólhat egy öndicsőítő, hálapénzét, nimbuszát féltő, műhibánál egymás kezét mosó, érdekből (is) szűk látókörű szakma eltúlzott önvédelmi reakcióiról.
Akik most kapcsolódnak a történetbe, csak kapkodják a fejüket, nem tudják kibogozni az eredetet, kényelmesebb is elhinni, amit eléjük tálalnak. Végül is épp ez a zavarkeltés lehet a célhoz vezető eszköz.

Szólhat a bármikori hatalom önmagáról figyelmet elterelő "cirkuszt a népnek" törekvéséről.

Szólhat a névtelen tömegek lincselést (a főtéren történő nyilvános akasztás "sajnos" már kiment a divatból) követelő frusztrációjáról.

Azt hihetnénk, hogy a boszorkányüldözés is a múlté.

(Utóirat: Szerencsére akadnak önállóan gondolkodó emberek, köztük kedves dalosom, Palya Bea is.)

2 megjegyzés:

  1. Sajnos ebben az ügyben már akkora habverés folyt, hogy képtelenség tisztán látni. Egy bizonyos, hogy ebben a dologban (mint sok másban) hihetetlen sok indulat, érdek és ellenérdek halmozódott fel. G.Á. most magas labdát adott fel az ellene acsarkodóknak, valószínűleg sikerül fogást találniuk rajta.

    VálaszTörlés
  2. Sajnos igen, valószínűleg sikerül.

    Én majd húsz éve kísérem figyelemmel, jártam a Születésházban is, beszéltem bábákkal, dúlákkal, így szült asszonyokkal. Rendben van.

    Érdemes volna megidézni Könyves Kálmán szellemét...

    VálaszTörlés