2011. június 13., hétfő

Vindornyalaki Vásárnapok











A Vindornyalaki Mesék Falváról már tavaly, több alkalommal is írtam. Most egy vásárnapon voltunk barátnőmmel, amit tavasztól őszig tartanak egy gazdasági épületben. Bio-termékek, kézműves áruk, és kortársművészeti kiállítások. A forgatagban Rakovits István gitárkoncertjei jelentik a felüdülést. Zenéjét az őt körülvevő kert, az állatok és a színek ihletik, és persze felesége, no meg korábbi világkörüli zenész múltja.
Vásárolunk kézzel festett selyemmandalát, kecsketejből készített rózsaillatú szappant, szép biocseresznyét.
Apropó kecskék! A házigazdák legújabb kecskekalandjaikat mesélték este a harangtoronyban, egy tálból cseresznyézve velünk. Egy meseírónő és egy zenész (valamint olykor még egy segéderő) hadakozásai Muskátlival, Bürökkel és Kelbimbóval, akik mindent tönkrelegeltek, és ha kedvük tartotta, a háztetőre is felmásztak. A fejés elől pedig a plafonra, és még onnan is felfelé spriccelt a tejük. Nekünk már nem volt szerencsénk hozzájuk, épp előző nap sikerült túladni rajtuk.
Kedvenc 300 kilós humanizált ártányom, Pötty Ödön továbbra is a család tagja, amely néhány szecessziós öltözetű és magukat szintén embernek képzelő tyúkkal is bővült. Természetesen itt nem haszon-, hanem barátállatokról van szó.
Pünkösd éjszakájára a kék baldachinos szobát kaptuk, melynek már a fürdőszobája is mesés. Rövid időnk alatt pedig még eljutottunk a zalaszántói buddhista sztúpához is, mely ebben a műfajban Európa legnagyobbja. A fényképezős telefonom lemerült, így itt most idegen képekkel ékeskedem.
Többször étkeztünk a várvölgyi Szent Domonkos vendéglőben, melynek épülete is esztétikus, konyhája is jó, sőt nagyon jó és választékos, ami egy ilyen eldugott helyen igazán meglepő.
Dorottya új üzleti ötletekkel engedett utunkra, hogy a viszontlátásig legyen min törnünk a fejünket.
Hazafelé csobbanás a Velencei-tóban, aztán pizza-vacsora Andrettinél. Ez a hely szintén megérne egy mesét, ám idő hiányában most idezsúfolom ezt is. Olasz vendéglátó gépek forgalmazása, helyben fogyasztható olasz pizza (trianoni dobozban, ha el akarjuk vinni), olasz fagyi, szélsőjobbos vendégeknek, motorosoknak külön kedvezmény. Szinte mindig teltház, itt mulat sok nagyon magyar család, gyerekeknek billiárd és szaladgálni való hatalmas teraszok, ősmagyar leanderek, igazi magyar limonádé, magyar citrommal, olasz gépből. Wi-fi zóna, amit nyilván csak székely rovásírással szabad használni, körben Nagymagyarország-szimbólumok, az enteriőr valahogy mégis egy nyolcvanas évekbeli csehszlovák presszóra hajaz. Nem világos, hogy miért Harley Davidsonokon, s miért nem ősmagyar Pannónián, Csepelen, vagy paripán lovagolnak a nagyon magyarok, s Nokia helyett miért nem füstjelekkel kommunikálnak? Ha a gondolkodásuk egyik része anakronisztikus, hogy ragaszkodhatnak ilyen honidegen és trendi dolgokhoz? Hogy teljes legyen az identitászavar, a hangszóróból Republik szól, noha Cipő sokszor és sokféle formában a balliberális oldal mellett foglalt állást. A kerékpártárolóban azonban lakat nélkül otthagyhatjuk járműveinket, a goj motorosok becsülettel vigyáznak rájuk. Igaz, barátnőm gondosan ellenőrzi minden belépés előtt, hogy dávidcsillagos medálja nem bújt-e ki a ruhája alól. Ó igen, még néhány Nemzeti Taxi is a közelben parkol. Andrettiék nem szállítanak házhoz, talán mert mégsincs elég motoros.




3 megjegyzés:

  1. Gyönyörű fotók lennének... de miért nem lehet kinagyítani őket? :(

    VálaszTörlés
  2. Szép kis pünkösdi kirándulás lehetett. Mindig elképzelem, milyen lehet ott Vindornyalakon.

    VálaszTörlés
  3. Orsolya, mint írtam, a fotók nem az enyémek.
    Fhil, jó!

    VálaszTörlés