Bízom benne, jó kezdet Karinthy szavaival belevágni a blog-írásba. Nyilvános naplót írni valamiképp exhibicionizmus. Ahogy eddig csak a privát naplómba tettem, leírom, ami foglalkoztat, ami eszembe jut „az Élet, a Világmindenség meg Minden” kérdésköréről, és a hétköznapokról. Mindazt, amit épp akkor majd nem tartok annyira intimnek, hogy ne ide írjam. Hol csak a felszínt súrolva, hol pedig mélyen szántva. Túllocsogva vagy zárkózottan, szűkszavúan, esetleg csak utalásokkal, hadd gondoljon mindenki, amit akar.
A külső utakat róván mindannyian belső utakat járunk. Remélem, idővel egy-egy hosszabb, rövidebb útszakaszra csatlakoznak barátságos vándorok.
Nos, akkor vágjunk bele! Jó utat!
Első! :)
VálaszTörlésépp gratulálni akartam a nyelvi leleményhez (és irigyelni), most meg szégyellem, hogy nem ismertem fel Karinthyt! de igy is eredetinek tűnik:)(vajon mit szólna ehhez a web naplós világhoz, biztos lelkesen üdvözölné és gyakorolná! :) ő is...
VálaszTörlésén már egy ideje (több) útján (is) járok, és jó... (nekem biztos:)
jó utat nektek is is!
Kedves Aliz2!
VálaszTörlésKöszönöm a jókívánságokat, a magam nevében, mivel egyedül vezetem ezt a naplót.
Neked is jó utat!
a "nektek"-et rád és a naplódra értettem!!!:)
VálaszTörlésígy már ketten vagytok...
s mikor ki írja a másikat:)... én már tudom:)
Á, most már értem! :)
VálaszTörlésIgaz, igaz, magam is kezdem megtapasztalni.