2010. február 17., szerda

Marvin és a gumikacsák


Ma belebotlottam a 21 évvel ezelőtti kedvesembe. Szó szerint, ugyanis majdnem nekimentem a Szent István körúton, ahol a családjával kirakatokat nézegetett. Nem ismert meg, úgyhogy simán továbbmentem. Iszonyatosan öreg lett! Tizenöttel idősebb, de mintha harminccal lenne. Én pedig... :)
Holnap leszek 43.

2010. február 15., hétfő

azértsemvalentin



De legalább ez is Budapest Bár, Kaktuszka! :)

2010. február 14., vasárnap

A látszólagos ellentétek normális világa



Olimpia 1992.

Én odavagyok ezekért. Egy-egy pillanatra felemel a hétköznapok szutykából.
Hogy a meleg rock-énekes és a mélyen katolikus ország operaénekesnője kézen fogva énekel(t). Hogy néhány nappal ezelőtt éppen Montserratban leszólítottam egy srácot, fotózáshoz kértem a segítségét, megkérdezte, orosz vagyok-e, mondtam magyar, ő pedig román, odaadtuk egymásnak a gépeinket, hogy fényképet készítsünk, még pár szót csevegtünk is, őszinte bizalommal és mosollyal. Hogy Sziget-járó tíz évemben a mesejátéktól a punk-koncerten, filozófiai előadáson át a sramlizenéig, színházi előadásig még minden generáció talált magának látni, hallani valót a fesztiválon. Hogy Anthony de Mello jezsuita létére egybegyűjtötte más vallások bölcsességeit. Hogy a Budapest Bár-ban együtt örömzenél a 100 tagú cigányzenekarból néhány, az alternatív rock-zenész, a népdalénekes, a jazz-énekes, hogy egy mindnyájuktól eltérő műfajt, évtizedekkel ezelőtti bárzenét játszanak, és nem csak ők élvezik végtelenül vagy féktelenül a játékot, de a közönség arcát is mosolyba merevedésre késztetik (erről írtam e blog első posztját).

Az ellentéteket többnyire manipuláltan szítják. Mi pedig hiszünk, mert könnyebb, mint önállóan, tiszta fejjel gondolkodni, és minden "fronton" hagyjuk magunkat szalámitaktikával megosztani. Pedig együtt szebb volna a világ. Egy normális világ... Idealizmus.




Vigyázat! Juci a végén kissé bevadul :)

2010. február 13., szombat

Zene. Film. Művészet.



Talán már mondanom se kell, ők is magyarok. Ó, azok a régi neonreklámok!

2010. február 11., csütörtök

Két hülye ha elindul


... egy hajnalon Barcelonába, annak biztos tudatában, hogy a mediterrán városban ebédel, ám a dél váratlanul a zimankós Zürichben éri e lengén öltözött párost, és csak vacsorakor falatozhatnak tapas-t, továbbá mindez a kis kerülő annyiba kerül, amiből már Amerikába is el lehet jutni... akkor abból az egyik biztosan én vagyok. Ám - ahogy a képek is tanúskodnak róla - minden jó, ha a vége jó! :)

Most mindenesetre azon tűnődöm, hogy hazafelé milyen lovat szállíthattak a repülőgép csomagterében, mert a bőröndünk csupa mocsok és széna. Éppen a rejtélyes almot próbálom a gyöngyvászonszálak közül szemöldökcsipesszel kiszedegetni. Szerintem nem egy Kék Paripa lehetett. :)

2010. február 10., szerda

Díj és babérkoszorú


Díjat kaptam KisVirágtól. Nagyon köszönöm, és nem is annyira a díjat, mint amennyire azt, hogy "mindhármamat" megtiszteli a figyelmével :)

A szabályok:
1. Meg kell köszönnöm a díjat annak, aki gondolt rám, és küldte.
2. A logót ki kell tennem a blogomba.
3. Be kell linkelnem azt, akitől kaptam.
4. Írni kell magamról 7 dolgot.
5. Tovább kell adnom a kitüntetést másik 7 blog társamnak.
6. Be kell linkelnem őket.
7. Megjegyzést kell hagynom náluk, hogy tudjanak a díjazásról.


Magamról:
1. Ez a legnehezebb, mert bár grafomán vagyok, szerintem nagyjából minden olvasható rólam a blogjaimban, mi újat írhatnék ide... Jaj, és van még hátra hat pont! No lássuk csak, mindjárt átlesek KisVirághoz és másokhoz puskáért :)
2. A véletlenekben én sem hiszek. A Sors-ra nem mint egy eleve elrendelt, tőlünk független valamire tekintek. Hiszek a személyes felelősségben, valamint a determináció és a szabad akarat harmóniájában, és a fejemet csóválom az évszázadok óta ezek fölött veszekedő egyházak miatt.
3. Ja igen, szerintem is rettenetesen rossz (megélhetési) író Coelho. Bulgakov Mester és Margaritájában több spiritualitást találok, 14 éves korom óta olvasom és gondolkodom rajta. Szerencsére igen sokrétű ahhoz, hogy mindig lelhessek benne valami új színt, új jelentést. A gondolkodásomat legjelentősebben formáló könyvek a fentin túl:
Aronson-Tavris: Történtek hibák, de nem én tehetek róluk
Erich Fromm: A szeretet művészete
Kínos felismerésekre késztettek, és bár változtatni talán nem tudok, vagy nem oly mértékben, ahogy az ideális lenne, de legalább a fejemben levő én-, világ- és emberkép átrendeződött általuk. Valaha még jól jöhet ez is.
4. Ahogy az egy rendes Marvin-robothoz illik, a "túl nagy agyam" miatt gyakran lógatom a fejemet:)
5. A blogjaim az én belső utazásaim tükrei, többnyire önmagam feldolgozásáról szólnak, tehát nem igazán kreatív az elmém, inkább az életem hullámzik sokféle síkon. Jelen életszakaszomban akkor is írnék blogot, ha nem olvasná senki. Igaz, vélhetően csak ezt az egyet, mert külső behatásra lett belőlem három. De most már tetszik. Ahogy az is, ha olvasnak, írnak, és akaratlanul is önmagammal szembesítenek, elgondolkodtatnak, vagy "csak" csendes figyelmükkel tisztelnek meg a jó szándékú olvasók.
6. Zene! Mióta otthonosabban mozgok a Youtube-on, egyre inkább ott hallgatom a nagy választék miatt.
7.Rajongok az Adriáért! A fényekért, a tündéri kis városokért, de leginkább a szigetekért, a víz türkiztől feketéig árnyalódó színeiért, a napfényért, a tenger hangjaiért, és azért, hogy nagyon vigyáznak a tisztaságára! Egyébként is, csavargó vér folyik bennem. Ha tehetném, folyton a világot járnám. A Kósza nick-et választottam volna, ha nem lenne foglalt.

És következzenek azok, akiknek a nyilvános díjat és a saját koszorúmat továbbadom (a felsorolás rendje nem takar sorrendiséget):
1. Fhil. Finom női képek.
2. Denhoda. Férfiasan elfojtott, ám egy-egy fotón, bejegyzésben mégis fel-felbukkanó és többet sejtető fájdalmak. Örömök. Emlékek. Szeretem. (Milyen jó, hogy nem értek hozzá, így nem is kell műelemeznem.)
3. Kiyná Mathir. Ez egy pótszavazat, a meglevő díjához. Ha valaki, akkor ő igazán kreatív. Saját bevallása szerint soha nem ír magáról. Ha ő mondja elhiszem neki. Egyébként pedig azt gondolnám, hogy Afrikában missziós orvos, vagy abortusz előtt álló pár férfi tagja... szóval minden, amiről ír. Ehhez képest 23 éves, és bírónak készül. Remélem, időben hírt kapok a könyve megjelenéséről.
4.KisVirág. Még ha már kapott is díjat, tudjon róla, hogy én is rá szavazok :) Szépen, bensőségesen ír. Intimitás és kitárulkozás fura egyensúlya.
5. Sofia. Érzékeny, gyöngéd, szép... ezek jutnak most eszembe.
6. Gabilla és az ő kedd reggelei. Kitárja magát, és mégis zárkózott. Belső utazások, amiket aztán mégsem beszél ki senkivel. Én még legalábbis nem láttam kommentre reagálni. Ám ez is egy módja az önfeldolgozásnak. Legalább kevésbé teszi ki magát támadásnak. Ja, és ne felejtkezzem el a National Geographic-ba illő tanulmányairól!
7. Egy Ember. A helyi turista elképesztő helytörténeti munkájáért.

És hogy a koszorút ne tudjátok a krumplifőzeléketekre pazarolni, ez itt kérem pázsitból/ban van :)

Erdélyi naptár - február

2010. február 9., kedd

Hazaértem










... de hová? Úgy látszik, ide!

2010. február 5., péntek

Adriai emlék 2. - Cres szigete


























Amíg délebbi vidékeken próbálok felengedni a fagyos télből, az erre járó Olvasónak betöltök némi nyári emléket :)

2010. február 2., kedd

Csapatépítés










HR-esek, lehet példát venni Manduláról, Körtéről és Roziról :)