Bízom benne, jó kezdet Karinthy szavaival belevágni a blog-írásba. Nyilvános naplót írni valamiképp exhibicionizmus. Ahogy eddig csak a privát naplómba tettem, leírom, ami foglalkoztat, ami eszembe jut „az Élet, a Világmindenség meg Minden” kérdésköréről, és a hétköznapokról. Mindazt, amit épp akkor majd nem tartok annyira intimnek, hogy ne ide írjam. Hol csak a felszínt súrolva, hol pedig mélyen szántva. Túllocsogva vagy zárkózottan, szűkszavúan, esetleg csak utalásokkal, hadd gondoljon mindenki, amit akar.
A külső utakat róván mindannyian belső utakat járunk. Remélem, idővel egy-egy hosszabb, rövidebb útszakaszra csatlakoznak barátságos vándorok.
Nos, akkor vágjunk bele! Jó utat!
