Ismét búcsú

Újra, immár másodszor búcsúzom. Első alkalommal majd egy évre, ám ahogy akkor, most sem tudom, egy időre-e vagy végleg.
Írásaim íve hiányos volt, sokat mutattam, ám több, amit idő, kedv hiányában vagy más korlátok birtokában nem. Blogomat, s ezt az életszakaszomat három dalban tudom megfogni.



Köszönöm, és jó utat kívánok azoknak, akik olvastak, és azoknak, akik inspiráltak, tanítottak!

Eltelt egy év, és Marvin elköszön

Üdvözlöm azokat, akik valaha olvastak. Nagy utat járt be ez a blog, a kezdeti populáristól a személyesig.

Köszönöm a sokféle segítséget azoknak, akiknek... másoknak pedig a sokféle tapasztalatot.
Aki tanulni akar, mindenből és mindenkitől tanulhat. Én mindenesetre igyekszem...

Köszönöm néhányotok bizalmát. Szeretném a kapcsolatot tartani, ahogy lehet vagy engeditek, figyelemmel kísérni az életeteket, és drukkolni fogok, hogy túljussatok a nehezén.
Együtt és külön, mind minél előbbre haladjunk az ébredés útján.

A figyelmeteket egy kedves könyvemből idézett frappáns - a rajtunk egyoldalúan uralkodó Elme hatalmára mulatságosan figyelmeztető - mondattal tudom most meghálálni: "Jól gondold meg mielőtt gondolkodnál!"


"Viszlát, és kösz a halakat!" (Douglas Adams: Galaxis útikalauz stopposoknak)